Az ACE szinthez kértek újra vért, annak így most nem volt eredménye. Csináltak sima vérképet, a doki szerint minden a legnagyobb rendben van, januárban kell legközelebb menni. Az asszisztensnője egy kicsit elvette a kedvem, kérdezgettem még a doki előtt, hogy van-e eredmény, akkor tudtam meg, hogy nincs, a múltkorit ismételni kell. Aztán megkérdeztem, hogy van-e olyan, aki nem esett vissza, azt mondta, hogy náluk nincs, két-három év múlva mindenki visszaesik. Hát köszi! Én hiszek a háziorvosomnak, a pszichológusnak, hogy nem feltétlenül kell visszaesni. Most jutott eszembe Csernus könyve. Tehát igenis VAN OLYAN, AKI NEM ESIK VISSZA!!!!! Ezt elhiszem. Most már csak azt kell elhinnem, hogy én közéjük tartozom. Nem baj, időt nyertem, januárig nyugiban lehetek. Rendszeresen el fogok járni továbbra is pszichológushoz, decemberben legkésőbb elmegyek a természetgyógyászhoz, megcsinálom ezt a rohadt angolt, és élem normálisan az életemet. A sarcoidosis meg bekaphatja, engem nem fog tudni még egyszer leteríteni. Az tuti. Felhúzom a bokszkesztyűt és odacsapok neki akkorát, hogy egy életre elkerül!
U.i.: úgy két hete nem érzek semmi rosszaságot a tüdőm környékén.
